2012. június 16., szombat

Szombati mindenféle

Június 14. és 17. között Viking fesztivál zajlott Rejkjvik mellett, Hafnarfjördur-ban. Korabeli csaták és játékok, vásár, este zene és tánc. Szombaton még viking esküvő is volt. A rendezvény kicsi helyen volt, mondjuk mint másfél kézilabdapálya. Egy csomó gyerek jött-ment fapajzzsal és fakarddal, néhányan közülük viking szerkóban. Voltak mutatványosok meg zenészek is, gyakorlatilag folyamatosan volt program, ha más nem, a gyerekek kardos harca a füvön.
Az esküvő kicsit fura volt, mert nagyon szorosan körülállta a tömeg a párt (akik igazándiból házasodtak), és hiányzott a korhű népség. Az milyen már, hogy a pár mögött Hello Kitty-s pólós kislány van...?
Most egész sok kép jön, aztán megint szöveg :)

Közelharc

Zenészek szórakoztatnak

Esküvő viking módra, már a ceremónia után

Autentikus közönség

Mutatványos, a tűzzel játszott. Épp mosdik :)

Viking harc

Erika és a viking. Ő jött oda, hogy képet szeretne :)

A fesztivál után kilátogattunk az Izland-Magyarország női focimeccsre. A tét: EB-re kijutás. Az izlandiak jobban álltak a csoportban: a 6-ból 2. helyen, mi az 5-en. Mi hárman voltunk a magyar szurkolótábor. Persze vittem a zászlómat, meg felvettem a Hungary-s pólót. Beültünk az izlandi szurkolók közé, egyből a magyar kispad fölé. A kispad semennyire nem értékelte jelenlétünket, ez kicsit fura volt nekem.
Nagy szurkolás nem volt az ellenfél részéről sem, de nem is volt a csapatuk rászorulva. Mi időnként "Magyarok-magyarok" kiáltással buzdítottuk a lányokat.
Az ellenfél békés szurkolókból állt, az átlag életkor kb 14 év volt, köszönhetően a nagyon-nagyon sok kisgyereknek. Rengetegen voltak kék mezben, meg arcfestve, tényleg jól néztek ki.
A meccs vége 3-0 lett. Szerintem jó volt, lassabb és rosszabb játékra számítottam, merthogy még női focit nem nagyon láttam.
Ja, volt két lesgól is, mindkét csapatnak 1.
Nem egy nőies sport, a combjuk is olyan, mint a férfi focistáké...
Itt jegyzem meg, hogy pár napja még azt hittük, kézimeccs lesz, jól benéztük a neten...:)

Gyerünk, lányok!

Bizony, a sok meccset megjárt Kisbajcs zászló :)
 - visszatükröződve

Én meg a meccs

Angyalka is ott volt

2012. június 15., péntek

Az út a fontos, nem acél

helyett: nem a cél :)

Hraunfossar után Glymur felé vettük az irányt. Ez Izland legnagyobb vízesése a maga 198 méterével, és a Hvalfjördur-öböl belső csücskében van. Az öbölnek kb 150 km hosszú partja van, de egy alagút is segíti az átkelést, mármint annak, aki nem a vízesés felé igyekszik. 
Állítólag ebbe az öbölbe szoktak bálnákat terelni, hogy megöljék őket. A látványban nem volt részünk, szerencsére.

Szóval odaértünk az Glymur-hoz, a már említett 5x6os térkép csekélyke segítségével. Az útjelző táblák csak akkor jók, ha tudjuk, merre kell menni. Namost mi nem mindig tudtuk :)
De végül odaértünk. Néhány km-es túra volt beérni a vízeséshez. Mivel amatőrök voltunk, nem vittük magunkkal a bakancsot, szóval utcaiban nyomtuk.
Messziről láttuk már, hogy van vízesés, de olyan kicsinek tűnt. Vajon ennyire messze vagyunk még, vagy mégsem olyan nagy szám a látnivaló?
Amikor odaértük a szoroshoz, kicsit csalódottak voltunk, mert csak ezt láttuk:

Ez lenne az...?
Bal irányba indultunk, remélve, hogy meglátjuk a tutit. Közben elkezdett esni az eső, de oda se neki. Elmentünk elég messze, persze nem láttuk meg a vízesést, mert pont olyan a törése a szurdoknak, hogy a másik oldalon kellett volna mennünk. Ahhoz viszont sem időnk, sem felszerelésük nem volt. Úgyhogy amikor hazaértünk, a google-on rákerestünk a képekre :)

A túra része nagyon jó volt. 

Ezt láttuk visszafelé a kocsihoz.

Glymur - visszafelé a kocsihoz




Az első út

Megvolt az első kirándulás. :)
Elindultunk, térképeket nélkülözve, csak az útikönyv apró, 5x6-os rajzai alapján tájékozódtunk. Szerintem jó lenne rendes térkép, de L még ellenáll.
Az úticél a nyugati országrész, Borgarfjördur, merthogy csak egy fél napos eltáv-unk volt. 
Reykjavíktól északra indultunk, Reykholt irányába. Az út nagy részét a tengerparton tettük meg, az 1-esen. Más főút nincs, tehát a "melyik főúton menjünk" kérdés nehezen értelmezhető.
Útközben mindenfelé birkák és lovak. A birkák modern családmodellben élnek: anya a gyerekekkel. Az apák, mint megtudtuk, nem szanaszéjjel, hanem azokat nagyon vigyázzák a gazdák, mert kevesebb van belőlük. Vigyázni kell, mert egy óvatlan pillanatban keresztülszaladhat az úton az oktondi birka, ahogy láttunk is ilyet.

Birkák

Az úticél a Rejkjavíktól 90 km-re fekvő Borgarfjördur, a tavak és lávafolyamok vidéke. Főbb látnivalók: 
Deildartunguhver, itt van Európa leghatalmasabb, legnagyobb vízhozamú és igen büdös hőforrása, melyből másodpercenként 180 l víz tör fel. Ezt nem láttuk, viszont az innen kb 20 km-re lévő Hraunfossar-t igen. Ez egy 1 km hosszú vízesésláncolat, mely egy lávafolyam alól tör ki. 
Közvetlenül felette van a Barnafoss, ahol a Hvítá folyó mennydörgésszerű robajjal vágja át magát a keskeny szoroson.

Robajlik

Nagyon szép, ahogy robajlik a türkizkék kristálytiszta víz a fekete vulkanikus kőzetekben utat törve magának.

Durva rafting túra lenne...

Lollobrigida



Angyalom

Pirostól kaptam :)
mindig velem van - nem, nem a kocsi elején utazik :)

Angyalom

Közmunka

A nagytemplom környékén rendszeresen vannak dolgozó gyerekek. Szedik a szemetet (nem sok van), kapálják és gondozzák a parkos részeket, virágot ültetnek. Gondolom, a templom mellett iskolában tanulnak és onnan hozzák ki őket.
A Nemzeti Alaptantervnek otthon is része lehetne valami hasonló.

Gyerekmunkások

Ui: Szia, Gergő (vagyis Gergely) :)

2012. június 13., szerda

Egész évben karácsony

Reykjavik belvárosában sétálva az alábbi boltra bukkantunk:

Christmas shop

Karácsonyfa a kirakatban, és a bolt tele karácsonyi mütyürökkel. Belegondolva, hogy a maximum hőmérséklet kb 15 fok, vagyis nincs hőguta érzés, ez az ünnep-érzéssel összevág. Simán el tudom képzelni, hogy áprilisban valaki karácsonyi angyalkát vegyen. 

2012. június 12., kedd

Ilyen nincs is

De van :) Elmentünk ma autót mosni, és az alábbi kicsike gurult be mellénk:

Ilyen nincs is :)

12 személyes, valami Ford. És nem én vagyok pici, hanem az ótó nagy :)
Fogalmam sincs, hogy szállnék fel és le. Valaki talán bakot tartana, hehe...
A pasi mondta, hogy ez a felesége kocsija. :) Igazából gleccsertúrára hordja vele a turistákat.
A kézi autómosó egyébként ingyenes a benzinkutaknál, meg a porszívó is.

2012. június 11., hétfő

Megérkezés


A repülőgépen aludtam. Mondhatnám, hogy úgy, mint egy kiscica, összegömbölyödve, de inkább mint egy rakás szerencsétlenség, vagy mint egy balf..sz. Tekeregtem össze-vissza, néha kicsavarodva úgy, hogy a fejem a karfán volt, a persze a folyosó felé. Asszem, egyszer sem koppant a fejem a sztyuvi-kocsin :)

Nagyon különös volt, hogy éjfél van, és világos… A nap akkor ment le. Az időérzéket teljesen megbolondítja, de majd megszokjuk.
Izlandi idő szerint éjfélkor, otthoni szerint hajnal 2kor szállt le a gép. Annyira volt világos, mint otthon nyáron este 8-9 körül, szóval eléggé. 

L persze várt, nagyon jó volt találkozni. Mentünk is kirándulni, merthogy fél6 körül kellett visszaérni a reptérhez. Reykjaviktól nyugatra és délre indultunk: Gardur (a d nem d, hanem fura izlandi betű), lementünk a Blue Lagoon-hoz, ami zárva volt (hö-hö), de vízkifolyásokat láttunk. Ez olyan, amilyen nincs is: megszilárdult láva, ami fekete, és közte fehér víz csordogál, ami türkizkéknek látszik. Aztán voltunk Kleifarvath tónál, és Seltún-nál, ahol kénes gázt eredet a hegy.

Blue lagoon

Kleifarvatn

Seltún

Hihetetlen a táj: zöldek, vörösek, feketék, sárgák, fa sehol.

Befáradtam, így 4 után visszamentünk a reptérhez, és a kocsiban aludtunk.

Hazafelé én vezettem az egyik Toyotát, nagyon menő :)

Bruno


Kapunyitásra várva


London, Stansted repülőtér, várok a kapunyitásra és hogy Keflavikba repüljek. Eléggé fáradt vagyok, az elmúlt napokba sok mindent besűrítettem és keveset aludtam.

Összefoglalva az elmúlt napokat:

Csütörtökön P barátnőmmel kitaláltuk, hogy elmegyünk hozzájuk Berekfürdőre, visszük a bicajokat is. Ennek megfelelően a péntek feszített ütemben telt, mert voltak még tennivalók is. 8:00 kozmetikus, 8:45 anyakönyvi kivonat fordításának átvétele, 10:30 talpmasszőr, 11:30 ebéd Zs-tal, 13:00 Lila körte P-sal, majd húztunk a Nyugatiba. Kerestünk a kallert, hogy a bicajokat hova tehetjük fel. Készségesen segített, a vonatkocsi ajtaját húzta-vonat, de nem nyílt, így a keskeny ajtón felkínlódta mindkét bicajt. P: Karcagon is így szedjük le őket? Kaller: Karcagon meg sem áll a vonat. Óóó, tipli le, mondanom sem kell, töredék idő alatt leszedtük ketten a bicókat. A nagy sietségben meg sem köszöntük a segítséget… A vonatot szerencsére elértük.
Karcagról meg bicajoztunk Berekfürdőre. Szombaton egyedül jöttem vissza, szerencsésen megúszva, hogy utazás előtt elüssön egy részeg traktoros, megharapjon egy kutya, elkapjak valami fertőzést a strandon vagy rommá égjek a napon bicajozás közben. Mert ugye utazás előtt még efféle kockázatoknak tettem ki magam :)
Eredetileg a gourmet fesztivált terveztem szombatra, de soha nem cserélném el a P-éknál töltött időt a fesztiválra.

Szerencsére már össze volt pakolva a cuccom, így kedves barátokkal még el tudtam menni egy búcsúitalra szombat este. Persze bennem volt az izgalom, aludni sem bírtam rendesen. Icike-picike alvással indultam neki reggel.

A repüléssel nem volt gond. Megtapasztaltam, hogy okosban hogyan lehet megoldani, ha a Ryanair csomag túlsúlyos (szerencsére nem az enyém volt).
Londonban leszállva nagyon klassz napot töltöttem Peterborough-ban unokatesómmal, férjével, kisfiával és  barátnőjével. B-ék Peterborough-ban laknak, és I-ék meglátogatták őket. Mivel közel vam a reptérhez, én is náluk voltam. Cambridge volt az eredeti terv, Ja, és láttam egy borzot az út mellett, meg egy világosbarna nyuszit, fehér farokkal.



Most a beszállókapu előtt várok. L az imént hívott, hogy mennyire vagyok fáradt, ugyanis ha nem bánom, akkor a reptérről nem haza megyünk, hanem kirándulni… Merthogy reggel 5:40re hoznak vissza egy kocsit a reptérre :)
Szóval hamarosan megérkezem… Érzelgősség nélkül, már nagyon várom, mert hiányzik L…

Az elmúlt napokban L írta, hogy nagyon szép idő van, 10-12 fok, és napos. Szóval klassz idő, reméljük, kitart a nyáron :)

Tegnap L vett még egy bicajt, vagyis 3at. Tavalyról van már egy, és a rendőrség által lefoglalt biciklik árverésén szert tett még egy felnőttbicajra, mert két gyerekre. Azt, hogy mit kezdünk két minibicajjal, még nem tudjuk, de jó áron volt :) L írta, hogy küldjem el a számokat 1-20 között sms-ben izlandiul. 
Épp a Románia felől érkező intercityn ültem Bp felé, kevés, de annál sötétebb kinézetű utassal a kocsiban, amikor némi rossz érzéssel gyomromban elővettem a laptopot és  mobil netet, hogy a számokat kiírjam. De senkinek és semminek nem lett bántódása :)


2012. június 3., vasárnap

7...

Még hetet kell aludni. Kevés az idő, amit még itthon leszek. Csomó mindent szerettem volna elintézni, izgulok, hogy sikerüljön is. Persze nem kifejezetten Izland miatt van a futkosás, hanem a "munkanélküliség" és elmaradt ügyek pótlása miatt.
Az utazásra csak a pakolás miatt gondolok egyelőre: mi mindent vigyek, miközben a kézipoggyász és a nagybőrönd mérete meg súlya is korlátos. Kedden ez is megoldódik, mert akkor 90%-osra bepakolok. L ugyanis kedden utazik, és együtt bepakolunk, meg csomagot optimalizálunk. Juj, de izgi lesz :) Mármint az utazás, nem a pakolás :)

A még itthon töltött napokban már biztos fogok hangolódni is. Meg izgulni, mert egyedül utazom, kb 14 órás londoni tartózkodással. Reptéren tölteni hosszú idő, várost nézni rövid, rokonlátogatni éppen csak elég. Úgyhogy London mellett élő unokatesómmal fogunk kombózni egy találkozót. Mivel a reptértől hozzájuk utazni kb 3,5 óra, köztes helyen találkozunk és valami programot csinálunk.

Szóval már tényleg mindjárt itt az idő :)